Két hónapos vadászat végére tett szerény pontot a fenti kép, bár sajnos a tökéletességtől minden tekintetben olyan messze van, hogy akár tekinthetem meg nem történtnek is.
A hajnalpírlepke a fehérlepkék családjához tartozó egyik legszebb faj. 1,6-2,5 centiméter hosszú, narancssárga folttal díszített hímjei, és szürkés- vagy sárgásfehér alapszínű nőstényei - tapasztalatból mondom - igen sok borsot tudnak törni a hajnalban felkelni lusta makrofotósok orra alá. Leginkább erdőszéleken fellelhető példányai elképesztő sebességgel képesek 40-50 méteres vágtákra, ezzel a lehetőségek többségétől megfosztva a szerencsétlen próbálkozót. Legrosszabb tulajdonságuk mégsem ez, hanem hogy ha mégis leülnek egy pillanatra, az csak addig tarthat, amíg az első betolakodó meg nem érkezik a környékre, akit azonnal üldözőbe vesznek, így zúzva porrá a fennmaradó halvány reményt is.
