Red Bull air race

Tegnap legalább harminc fok volt árnyékban. Meguntam a munkát, úgyhogy délután megint a nyakamba kaptam mindent, és kimentem fényképezni.

Már útközben látszott, hogy nem ugyanaz a táj fogad majd, mint tegnapelőtt. A Bodrog megint árad, és duzzasztja fel a holtágakat is. Ahová tegnapelőtt még be tudtam menni gumicsizmával tegnap már csak ladikkal lehetett bejutni. Bár nagyrészt ismerem a csapásokat, és azokon még nincs 30 centi víz, de egy rossz lépés, és nyakig állok a kubikgödörben...

Nem volt veszve a helyzet, mentem máshová. Van egy kedvenc kis tavam, amin lehetetlenség horgászni, így viszonylag háborítatlan. Ahol nincs horgász, ott nincs szemét, nincs parton száradó, méret alatti kishal, nincs kigereblyézett hínár, nincsenek kivágott fák és széttaposott növények.

Útba ejtettem egy elhagyott homokbányát is, ahol jobb éveken gyurgyalag fészkel, de idén még semmi mozgást nem láttam. Ami változott - azon kívül hogy az egész el volt öntve talajvízzel - hogy egy kb. 10 centi átmérőjű új lyukat fedeztem fel. Beköltözött róka pajtás? No végre :D

Elég lassan közelítettem meg innen a tavat. Megint inkább a nagymadarakra figyeltem, és nem láttam a fától az erdőt. Már elég közel jártam, amikor észrevettem, hogy a fecskék a jövő évi Red Bull air race-re gyakorolják a mutatványokat :) Meredek ereszkedés, becsapódás, aztán teli csőrrel vissza. Körben csak úgy fröcskölt a víz. Nem is mentem tovább. Fényképező elő, aztán próbáltam követni a két és félkilós szörnyeteggel őket. Még szerencse, hogy nem zavartaták magukat. Egy idő után meguntam, mert képtelen voltam visszaadni, amit ott láttam. Inkább eltettem a gépet, közelebb mentem, leültem, és a szúnyogfelhő közepedte élveztem a röptüket. 

Nem volt értelme tovább folytatni a fényképezés. Ennél szebbet már úgysem találhattam volna. Összecsomagoltam, és hazamentem.